Az Európai Bizottság felvette cégünket a listára.Ningbo Zhongli Csavargyártó Kft..” a dömpingellenes (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet mellékletéhez
amely tartalmazza a mintában nem szereplő, együttműködő vállalatok listáját, amelyekre a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas- és acél kötőelemek behozatalára kivetett 39,6%-os dömpingellenes vám vonatkozik.
A TARIC kiegészítő kódunk „899U”.
Üzemünk főként Gr8.8 10.9 12.9-et gyártDIN931/933 hatlapfejű csavarok,DIN912 belsőkulcsú csavarok.tőcsavarok A193 B7M10-től M48-ig.
A következő információk hivatalosak a dokumentumokban:
Tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: alaprendelet),
Tekintettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2022. február 16-i (EU) 2022/191 bizottsági végrehajtási rendeletre (a továbbiakban: az eredeti rendelet) és különösen annak 2. cikkére,
Mivel
1. HATÁLYOS INTÉZKEDÉSEK
(1) 2022. február 16-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az eredeti rendelettel végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes vas vagy acél kötőelemek (a továbbiakban: érintett termék) behozatalára.
(2) Az eredeti rendelethez vezető vizsgálatban (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) a kínai exportáló gyártók körében az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételt alkalmaztak.
(3) A Bizottság 22,1 % és 48,8 % közötti egyedi dömpingellenes vámot vetett ki az érintett termék behozatalára a mintában szereplő kínai exportáló gyártók számára. Az együttműködő exportáló gyártókra, akik nem szerepeltek a mintában, 39,6 %-os vámtételt vetettek ki. A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártókat az eredeti rendelet melléklete sorolja fel. Ezenkívül 86,5 %-os országos vámtételt vetettek ki az érintett termékre, amelyet olyan kínai vállalatok gyártottak, amelyek vagy nem jelentkeztek, vagy nem működtek együtt a vizsgálatban.
(4) Az eredeti rendelet 2. cikke értelmében az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdése módosítható oly módon, hogy egy új exportáló gyártónak a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra vonatkozó megfelelő súlyozott átlagos dömpingellenes vámtételt, nevezetesen a 39,6 %-os vámtételt biztosítják, amennyiben az adott új kínai exportáló gyártó elegendő bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arról, hogy:
a) az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszak alatt, azaz 2019. július 1. és 2020. június 30. között (a továbbiakban: eredeti vizsgálati időszak) nem exportálta az érintett terméket az Unióba (a továbbiakban: 1. feltétel);
(b) nem áll kapcsolatban a kínai exportőrök vagy gyártók egyikével sem, amelyekre az eredeti rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedések vonatkoznak („2. feltétel”); és
(c) a vizsgálati időszak végét követően ténylegesen exportálta az érintett terméket az Unióba, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportjára („3. feltétel”).
2. ÚJ EXPORTÁLÓ TERMELŐI ELSZÁMOLÁS IRÁNTI KÉRELEM
(5) 2022. október 10-én a vállalatNingbo Zhongli Csavargyártó Kft.(a továbbiakban: Zhongli vagy a kérelmező) kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz, hogy új exportáló gyártói elbánást kapjon, és így a mintában nem szereplő, együttműködő kínai vállalatokra alkalmazandó vámtétel vonatkozzon rá, azt állítva, hogy megfelel az eredeti rendelet 2. cikkében foglalt mindhárom feltételnek (a továbbiakban: kérelem).
(6) Annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező megfelel-e az eredeti rendelet 2. cikkében foglalt, az új exportőre fellépés megadásához szükséges feltételeknek (a továbbiakban: az új exportőre fellépés feltételei), a Bizottság először kérdőívet küldött a kérelmezőnek, amelyben bizonyítékokat kért arra vonatkozóan, hogy megfelel az új exportőre fellépés feltételeinek. Ezzel párhuzamosan a Bizottság tájékoztatta az uniós gazdasági ágazatot a kérelmező kérelméről, és felkérte észrevételei megtételére. Az Európai Ipari Rögzítőelemek Intézete (EIFI) által képviselt uniós gazdasági ágazat észrevételeket nyújtott be a kérelmező új exportőre fellépés feltételeinek való megfelelésével kapcsolatban. A kérelmező egy későbbi beadványban vitatta az EIFI állításait.
(7) A kérdőívre adott válaszok és a felek által benyújtott észrevételek elemzését követően a Bizottság további információkat és alátámasztó bizonyítékokat kért a kérelmezőtől egy 2023. március 14-én küldött hiánypótlásra felszólító levélben. A kérelmező 2023. március 31-én válaszolt a hiánypótlásra felszólító levélre.
(8) A kérelmező és az EIFI által benyújtott bizonyítékok elemzésével párhuzamosan a Bizottság az Orbis, a Qichacha és az Aliyun online adatbázisokat, valamint a Kínai Népköztársaság Nemzeti Vállalati Hitelinformációs Nyilvánossági Rendszerét is áttekintette a vállalati információk tekintetében, és az összes rendelkezésre álló információt összevetette az interneten nyilvánosan elérhető információkkal.
(9) Végül a Bizottság távellenőrzést végzett a kérelmezővel. A Bizottság minden olyan információt ellenőrizni kívánt, amelyet szükségesnek ítélt annak megállapításához, hogy a kérelmező megfelel-e az új exportáló gyártó feltételeinek.
3. A KÉRELEM ELEMZÉSE
(10) Az EIFI által felvetett előzetes kérdésekkel kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy a kérelmező nem kereskedő, és hogy a kérelmező megfelelő felhatalmazást adott a kérelmét aláíró személy számára.
(11) Előzetes kérdésként az EIFI azt állította, hogy a kérelmező kereskedő lehet, mivel: (i) a weboldalukon található leírás arra utal, hogy globális vásárlókat és kínai gyártókat köt össze, és (ii) tagjai a Kínai Gép- és Elektronikus Termékek Import- és Exportkereskedelmi Kamarának (CCCME), amely egy olyan kereskedelmi szövetség, amely az eredeti vizsgálatban az exportáló gyártókat képviselte. Továbbá az EIFI megjegyezte, hogy az NEPT kérelem aláírója egy „értékesítési vezető”, miközben nincs bizonyíték arra, hogy ez a személy a vállalat nevében követeléseket nyújthatna be, és azzal érvelt, hogy az NEPT kérelmet már csak ezen az alapon is el kell utasítani.
(12) A kérelmező vitatta a fenti állításokat, azt állítva, hogy az EIFI által említett weboldal valójában nem a kérelmező weboldala, hanem egy B2B e-kereskedelmi platform, a CHINA.CN, amely számos vállalatról tartalmaz információkat. Továbbá a kérelmező azt állította, hogy nem tagja a CCCME-nek, hanem csak a weboldalukat használja önmaga reklámozására, míg a CCCME mindenképpen gyártókat és más szervezeteket is képvisel. Végül a kérelmező azt állította, hogy a vállalat értékesítési vezetőjének joga van a NEPT kérelmet a vállalat nevében aláírni.
(13) Először is, a Bizottság megállapította, hogy az EIFI által a kérelmezőhöz tartozónak állított weboldal (CHINA.CN) valójában nem a kérelmező hivatalos weboldala. Ezért a weboldal leírásából nem lehet következtetést levonni a kérelmező státuszára vonatkozóan. Másodszor, a Bizottság megerősítette, hogy a CCCME weboldala nem jelzi, hogy a kérelmező a CCCME tagjai közé tartozik, hanem csupán hirdeti magát ott. Végül, a kérelmező pénzügyi számláinak az RCC során végzett elemzése és ellenőrzése nem mutatta ki az érintett termék harmadik felektől történő vásárlását. A Bizottság ezért az EIFI állítását megalapozatlannak minősítette, és további bizonyítékok hiányában arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező nem az érintett termék kereskedője, hanem exportáló gyártó.
(14) A kérelmező benyújtotta az ügyvezető igazgató – akiről a vállalat alapszabálya alapján megerősítették, hogy a vállalat jogi képviselője – által kiadott meghatalmazást is, amely felhatalmazta az értékesítési vezetőt, hogy a vállalat nevében aláírja az új exportőre elbánás iránti kérelmet. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az új exportőre elbánás iránti kérelmet megfelelően benyújtották, és nem tartotta szükségesnek annak további vizsgálatát, hogy a kérelmet ezen az alapon el kell-e utasítani.
(15) Az első NEPT-feltétellel kapcsolatban az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a kérelmező nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az eredeti vizsgálati időszakban nem exportált az Unióba, míg a kérelmező online azt állítja, hogy „Európába” és „Kelet-Európába” exportál, ami az eredeti vizsgálati időszakban is szerepelt a weboldalukon, ezért ésszerű lenne arra a következtetésre jutni, hogy ez magában foglalja az Unióba irányuló exportot is. Az EIFI észrevételeire adott válaszában a kérelmező megjegyezte, hogy az Európába irányuló export nem feltétlenül jelenti azt, hogy az eredeti vizsgálati időszakban exportálta az érintett terméket az Unióba, és hogy a Bizottság a vállalat nyilvántartásaiból és az uniós vámhatóságoknál ellenőrizheti az Unióba irányuló export hiányát.
(16) A Bizottság megállapította, hogy a Zhonglit 2003-ban alapították, de csak 2018 májusában szerzett exportengedélyt, és 2021-ben kezdte meg az érintett termék jelentős mennyiségének exportját. A Zhongli által benyújtott bizonyítékok szerint a vállalat 2021 áprilisában értékesítette először az érintett terméket az Unióba. Az érintett termék korábbi exportügyletei – a 2019 januárjától visszamenőleg készült értékesítési főkönyvekből kitűnik – az online állítások ellenére mind ázsiai és afrikai harmadik országokba irányultak.
(17) A Bizottság az eredeti vizsgálati időszak alatti összes exporttranzakciót ellenőrizte, és nem talált bizonyítékot az érintett termék Unióba irányuló exportjára. Konkrétan a vállalat értékesítési főkönyve nem mutatott feljegyzést az érintett termék Unióba irányuló exporttranzakcióiról az eredeti vizsgálati időszak alatt, míg a vállalat ezen időszakra vonatkozó főkönyvei összhangban voltak a vállalat pénzügyi kimutatásaival. Valójában az ellenőrzött értékesítési főkönyv azt mutatta, hogy az első, Unióba irányuló exportértékesítésre 2021 áprilisában került sor.
(18) A Bizottság ezért elutasította az EIFI állítását. Mivel nem volt arra utaló bizonyíték, hogy a kérelmező az eredeti vizsgálati időszak alatt exportálta volna az érintett terméket az Unióba, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező megfelelt az új exportáló gyártóval szembeni első feltételnek.
(19) A második NEPT feltétellel kapcsolatban az EIFI azt állította, hogy a kérelmező által benyújtott egyszerű kapcsolat hiányára vonatkozó nyilatkozat nem teljesíti a feltételhez szükséges bizonyítási terhet. Az EIFI állításaira válaszul a kérelmező kifejtette, hogy két részvényese közül az egyik (mindkettő magánszemély) egy másik vállalat, a Ningbo Zhenhai Dongfang Materials Business Department (a továbbiakban: Zhenhai) egyedüli részvényese is, amely nem gyártja és nem értékesíti az érintett terméket.
(20) A Bizottság megerősítette a két részvényes kilétét és a kérelmező tőkéjében való részesedésüket a kérelmező alapszabályában. A Bizottság az Orbis adatbázist is ellenőrizte, amely azonban sem a Zhongliról, sem a Zhenhairól nem tartalmazott információkat. A Bizottság ezért kiterjesztette a keresést más, a kínai vállalatokra vonatkozó nyilvánosan elérhető információkat tartalmazó adatbázisokra is. Ezek az adatbázisok nem mutatták ki, hogy a Zhenhai az érintett termék exportáló gyártója lenne, hogy a vállalatok bármelyikének is lennének a kérelmező által megadottakon kívüli részvényesei, illetve hogy a vállalatok bármelyikének lennének további kapcsolt vállalkozásai. Mivel nem volt arra utaló bizonyíték, hogy a kérelmező kapcsolatban állna bármelyik kínai exportáló gyártóval, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező megfelel a második NEPT feltételnek.
(21) Az új exportáló gyártóval szembeni harmadik feltétellel kapcsolatban az EIFI azt állította, hogy a kérelmező kérelmének nyílt változatában látható értékesítési dokumentum nem elegendő az Unióba irányuló tényleges export igazolására, hanem az Unióba irányuló tényleges import bizonyítékát is be kell nyújtani.
(22) A kérelmező alátámasztó dokumentumokat nyújtott be az érintett termék jelentős mennyiségű, 2021 áprilisától az Unióba irányuló szállításairól, nevezetesen adásvételi szerződéseket, kereskedelmi számlákat, csomaglistákat, szállítóleveleket, áfa-számlákat és az uniós ügyfeleitől származó importnyilatkozatokat. A Bizottság a rendszeres felülvizsgálat során összevetette ezeket az értékesítéseket a kérelmező pénzügyi kimutatásaival. Ezen bizonyítékok alapján a Bizottság megállapította, hogy a kérelmező valóban exportálta az érintett terméket az Unióba 2021 áprilisától, azaz az eredeti vizsgálati időszak után, és ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező megfelelt a harmadik NEPT feltételnek.
(23) Ennek megfelelően a kérelmező megfelelt az új exportőre elbánás megadásához szükséges mindhárom, az eredeti rendelet 2. cikkében foglalt feltételnek, ezért a kérelmező kérelmét el kell fogadni. Következésképpen a kérelmezőre 39,6 %-os dömpingellenes vámot kell kivetni az eredeti vizsgálat mintájában nem szereplő együttműködő vállalatok tekintetében.
4. KÖZZÉTÉTEL
(24) A kérelmezőt és az uniós gazdasági ágazatot tájékoztatták azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján helyénvalónak ítélték a kérelmezőre az eredeti vizsgálat mintájában nem szereplő együttműködő vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámtételt alkalmazni.
(25) A felek lehetőséget kaptak észrevételek benyújtására. Nem érkeztek észrevételek.
(26) Ez a rendelet összhangban van az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése által létrehozott bizottság véleményével.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A következő vállalatot felveszik az (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő „mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók” listájára:
Vállalati TARIC kiegészítő kód
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2023. november 22-én.
A Bizottság részéről
Ursula elnök
VON DER LEYEN
Közzététel ideje: 2023. november 28.